2021.szeptembere óta dolgozom pedagógiai asszisztensként. Két évig a Velencei óvodában dolgoztam. Nagyon szeretem a gyerekeket ( nekem is van 3). Mind a 3 csoportban szoktam lenni, így minden kisgyermeket ismerek. Boldog vagyok ,hogy ebben az óvodában dolgozom jól érzem magam.

Talán ez a pár dolog jellemez engem: derűs vidám életszemlélet, pozitív gondolkodás. Ami a legfontosabb az a jó ISTEN jelenléte az életemben, és az Ő szeretett teli vezetése. Így a hála, és a hála gyakorlása a minden napjaim része.

2016-ban kezdtem el dolgozni az Életfácska oviban, először pedagógiai asszisztensi munkakörben. Gyorsan beilleszkedtem a közösségbe, megkedveltem a gyerekeket és a kollégáimat. Azóta is nagyon szeretek itt dolgozni, elsősorban a munkahely családias légköre miatt. A főnököm szerint én vagyok a Jolly Joker , voltam már ideiglenes óvó néni, dajka néni, de még karbantartó is. Szóval minden óvodai hangszeren zenélek, ha szükséges. Jelen pillanatban és a közeljövőben az intézmény óvodatitkári feladatait látom el a legjobb tudásom szerint.

1995. óta vagyok a pályán, pár évig a város önkormányzati óvodájában dolgoztam. Büszke vagyok arra, hogy amikor elindult az Életfácska Óvoda, akkor ott lehettem én is és részese voltam a kezdeti örömöknek és nehézségeknek egyaránt. Az ovi oszlopos tagjának érzem magam, az intézményvezetéshez is igyekszem a legjobb tudásom szerint hozzájárulni. A gyerekekkel való jó kapcsolatom alapja a humor, ami segíti beilleszkedésüket az óvodai életbe. A gyerekek, családok szeretete és pozitív visszajelzései segítenek abban, hogy egy napban se csüggedjek és mindent megtegyek a mindennapokban a gyermekekért.

1980 ban kezdtem dolgozni dajkaként az agárdi Ősz utcai oviban és azóta is folyamatosan, ugyanebben a munkakörben, az önkormányzati óvodákban. 2014 ben mikor elindult az Életfácska Református Óvoda ,nagy megtiszteltetés volt szàmomra, hogy részese lehettem az alapîtàsànak,nagy vàrakozàssal és örömmel vágtunk bele.Örülök hogy megbecsült tagja lehetek a közösségnek. A gyermekek, csalàdok szeretete lételemem, fontos része a mindennapi életemnek.

5 éve dolgozok óvónőként. Úgy érzem, hogy megtaláltam a helyemet, egy remek óvoda kedves és befogadó nevelőtestületéhez és közösségéhez tartozhatok, és ezért nagyon hálás vagyok.  Milyen óvónéninek tartom magam, mik az erősségeim? Azt gondolom, hogy elég pörgős személyiség vagyok, nagyon szeretek gyerekek közt lenni. Szeretek új dolgokat kipróbálni és maguk a gyermekek motiválnak arra, hogy ezen a pályán maradjak és folyamatosan megújuljak. Az ő kacagásuk, ölelésük, kedves szavaik csodálatossá tudnak varázsolni egy napot, akármilyen kedvvel is lépek be az óvoda kapuján. Tényleg úgy gondolom itt dolgozó óvónőként, hogy ez az óvoda egy különálló kis szigetecske a rohanó világunkban,ahová belépve kicsit megáll az idő. Újból kicsit gyerekként élvezhetjük a mindennapokat és mégis valamilyen értéket közvetíthetünk, adhatunk át a gyerekeknek. Közben pedig nyitott szemmel kell lennünk egész nap, mert nemcsak mi nevelünk, mi is sokat tanulhatunk tőlük.

Több mint 30 éve kezdtem a pályát, de ma is nagy örömet jelent számomra látni és végigkísérni a gyermekeket, ahogy ügyesednek, nyílik az értelmük és tudni, hogy fejlődésüket segítettem. Célom, hogy minden kisgyermeket saját magához képest fejlesszek és a bennük lévő értékeket felszínre hozva erősítsem képességeiket, készségeiket. Nevelésem fontos és meghatározó része a keresztyén értékek közvetítése és a hitre nevelés.

Mottó, mely végig kíséri pályámat:
“Ha az embert olyanná vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük, de ha olyannak vesszük őt, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.” (Goethe)